Magyarország első bulvármentes online férfimagazinja

A pálinka fesztivál margójára – fejezetek a pálinkatörténetből

0

Talán soha nem fogjuk megtudni, hogy Keletről, Északról, vagy Délről érkezett hozzánk a pálinkakészítés tudománya, de a mai fogyasztók számára ez tulajdonképpen édes mindegy. A lényeg, hogy tudunk pálinkát készíteni, méghozzá világszínvonalon, és lassan-lassan felnövünk a kulturált pálinkafogyasztáshoz is.

Egyes kutatások szerint az ősi magyarok a honfoglaláskor hozták magukkal a pálinkafőzés tudományát a Kárpát medencébe. És valóban, régészeti leletek is bizonyítják, hogy a közép-ázsiai népek is készítettek szeszt, például erjesztett lótejből, ez volt a kumisz.

Egy másik vélemény arra alapoz, hogy az európai italkultúrában a mai Skócia és Írország a párlatkészítés bölcsője. Kétségtelen, hogy itt már a 400-500-as években készítettek gabonapárlatokat. Ha ez a jó történelmi irány, akkor hazánkba a mai Csehország területéről szivároghatott be a desztillálás tudománya.

Pálinkafőző képeDe az is lehet, hogy Perzsia volt a pálinka bölcsője, mert az első írásos emlékek a mai Irak és Irán területéről származnak, itt időszámításunk előtt 1000 körül borból már készítettek párlatokat. Innen kerülhetett át az ókori görögökhöz, majd a rómaiakhoz a lepárlás tudománya, tőlük pedig magyar földre.
Nálunk az első írásos emlékek az 1320-as évekből származnak. Károly Róbert király köszvényét felesége, Erzsébet királyné rozmaringos borpárlattal gyógyította, amit róla neveztek el Aqua vitae reginae Hungariae-nak, azaz a Magyar királyné életvizének.
Mátyás korára már olyan választék állt az udvar rendelkezésére, hogy történetírója, Galeotto Marzio különbséget tett gyümölcsből és gabonából készült párlatok között. Az előbbit crematura-nak, az utóbbit pedig crematum-nak nevezte el.
A XVI. században erőteljes lendületet vett a pálinkafőzés, annak ellenére, hogy földesúri előjog volt. A jobbágyok számára pálinkafőző kunyhókban készítették az erős italt, és ezzel alapozták meg a későbbi bérfőzés alapjait. Az uradalmi és egyházi főzdékben, a pálinkacéheknél eladásra termeltek, eleinte sörből és borból, de a XVI. században már törkölyből is. Mindenütt tiltották a kenyérgabona desztillálását, és istentiszteletek idején tilos volt a főzés. A ciszteri rend tagjai 1715-ben Heves megyében serfőző házat (braxatóriumot) és pálinkafőzőt (Domus crematoria) is működtettek. Fölfedezték a máig érvényes titkot: jó pálinkát csak jó gyümölcsből lehet készíteni. Magyarország ebből a szempontból ideális a pálinkafőzés számára.
1851-ben, az akkori Magyarország területén több mint százezer pálinkafőzde működött, gyakorlatilag minden településnek, gazdaságnak saját főzdéje volt. Ekkor kezdődött meg a főzdék összeírása, és kötelezővé tették, hogy a városi főorvos ellenőrizze az italt. A párlatok első karrierje volt ez az időszak, mert sok szeszgyár is működött, ahol a másra nem használható gyümölcsöket feldolgozták.
Az állam az 1920-as években jelentősen korlátozta a szesz előállítását, a mennyiséget évenként állapították meg. Bár a szeszmérő gépek felszerelése csökkentette a termelést, a világháború végéig a magyar főzdék termelése megháromszorozódott. 1938-tól azonban a szeszgyártás állami monopólium lett, egészen 1982-ig.
Pálinkáspoharak képe1949-ben a Gyümölcsszeszipari Tröszt 60 nagyobb szeszfőzdét államosított, ezt a sorsot a kisebbek sem kerülték el. Számukra termelési keretet írtak elő, és korlátozták a bor- és gyümölcstermelők részére kifőzhető mennyiséget. Ekkor lett a termelés egyik feltétele a szakértelem. De a minőség lényegtelenebb szempont volt a mennyiségnél, a keleti piacokra és a hazai boltokba is olyan pálinkák kerültek, amelyekre ma már senki nem büszke. De a hiánygazdaság körülményei között fantasztikus karriert futhatott be a „Feketecímkés cseresznye”, a „Barnacímkés barack”, amik tulajdonképpen finomszeszből, vízből és aromából előállított szeszesitalok voltak. Innen ered az a szokás, hogy a pálinkát hidegen kell inni. Mert másként nem lehet. A valódi gyümölcspálinkát szobahőmérsékleten kell fogyasztani, mert illatai, aromái csak így tudnak kiteljesedni. A legjobb a tulipán formájú kis kehely, amely a legteljesebb érzékszervi örömöt tudja közvetíteni.
A rendszerváltás után felszabadított piacon gomba módra szaporodtak el a kisebb-nagyobb magánfőzdék, és ez a folyamat a mai napig is tart. A versenynek is köszönhető a hatalmas minőségi ugrás, a valóban gyümölcsből, korszerű technológiával készített magyar pálinka ezért lehet az Európai Unió által is elismert hungarikum.

(Lepárolta: Szikora Katalin)

Megosztás

Szóljon hozzá

FIGYELMEZTETÉS! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek a kiskorúakra káros hatással lehetnek!
Kipróbáltuk a flotta autók emblematikus modelljét a Ford Mondeot. Nézd meg mit tud a megújult csapatjátékos!

» Megnézem «