fbpx
Magyarország első bulvármentes online férfimagazinja

Bombázó készült volna a Boeing 747-esből

0

Bár az amerikai légierő legendás B-52-es nehézbombázója még 1952-ben Harry Truman elnöksége idején szállt fel először, a B52-es az US Air Force taktikai és stratégiai karját jelentve mégis mindmáig a meghatározó bombázója az amerikai légierőnek.


Annak ellenére, hogy a B52-es folyamatosan bizonyította képességeit a különböző háborúkban az amerikai hadvezetésen belül időről-időre felmerült az ötlet, hogy a már-már nevetségesen hatalmas és gazdaságtalan bombázót le kellene váltani valamilyen modern géppel.

Bombázó is lehetett volna  Boeing 747

B-52

Így miközben költségvetési megszorítások miatt az eredetileg legyártott 744 darab B52-esből egyre többet vontak ki a szolgálatból (jelenleg 78 gép áll a B52-esből hadrendben) úgy növekedett azon repülőgépgyártók száma, akik valamilyen alternatív megoldással akarták végleg nyugdíjba küldeni a Stratofortresst. Az 1980-as években például a Boeing a 747-es Jumbo Jet-jének átalakított változatával szerette volna meggyőzni a légierőt egykori gyermeke, a B52-es leváltásának szükségességéről.

Bombázó is lehetett volna  Boeing 747

A 747-es katonai változata a tervek szerint akár 70 cirkálórakétát is szállíthatott volna, ráadásul a nagyobb fegyverterhelés mellett a katonai 747-es 15 százalékkal gazdaságosabban is üzemeltethető lett volna, mint a B52-es. A Boeing szerint további előnye lett volna a 747-es bombázónak, hogy azt nem igazán lehetett volna megkülönböztetni a polgári 747-esektől, ezért azokat normál kamuflázzsal ellátva a polgári repülőterekről is üzemeltethették volna.

Bombázó is lehetett volna  Boeing 747

A katonai 747-es a CMCA (Cruise Missile Carrier Aircraft – cirkálórakéta hordozó repülőgép) kódnéven futott, és állítólag később a Boeing ebből fejlesztette ki a légi és áruszállításra is egyaránt használható 747-200C modelljét. A CMCA belsejében egy sínrendszeren 9 rakétaállvány kapott helyet, mindegyik állványon 8-8 cirkálórakétával. A cirkálórakétákat pedig a gép jobb oldalán, a farokhoz közel található ajtón keresztül indították volna. A gép első osztályának helyt adó felső fedélzeten pedig a parancsnoki és irányító központ kapott helyet.

Bombázó is lehetett volna  Boeing 747

Bár a projekt fejlesztése jól haladt azt végül a Reagan kormányzat alatt a B-1 Lancer bombázó fejlesztési munkálatai miatt törölték. Végül a B1-es lett az US Air Force első számú bombázója, az Öbölháború azonban ismételten megmutatta, hogy bizony a B52-esek tudására még sokáig építenie kell az amerikai légierőnek.

Bombázó is lehetett volna  Boeing 747

Így bár a B1-es nem tudta maradéktalanul átvenni a B52-es helyét és a szerepét azt azonban sikerrel megakadályozta, hogy a 747-es CMCA személyében teljesen polgári kinézetű repülőgépek álljanak hadrendbe. Ugye elég csak a Malaysia Airlines 17-es járatának 2014-es Ukrajna feletti lelövésére gondolni, hogy elképzeljük azt, hogy micsoda katasztrófát indított volna el, ha napjainkra a 747 CMCA nyomán módosított polgári gépek vennének részt a katonai műveletekben, persze katonai gépeket polgárinak álcázni fölöttébb etikátlan lenne, na de ugye mit várhatunk a háborúktól.

Megosztás

Szóljon hozzá

FIGYELMEZTETÉS! Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek a kiskorúakra káros hatással lehetnek!
Kipróbáltuk a flotta autók emblematikus modelljét a Ford Mondeot. Nézd meg mit tud a megújult csapatjátékos!

» Megnézem «