Kezdőlap Magazin 2020-2 Égi őrjárat

Égi őrjárat

Fotók: Hilbert Péter, Készenléti Rendőrség, Vezda László -
347
0
dr. Nagy György

Tulajdonképpen a most következő beszélgetésnek a lovas alegység parancsnokával, Madarász Róbert őrnaggyal készített interjúnk ágyazott meg, aminek jótékony hozzáadott értékeként ismerhettem megdr. Nagy György  ezredest, a Különleges Szolgálatok Igazgatósága igazgatóját. A Készenléti Rendőrség fiatal parancsnokhelyettese már a rendőri vezetők új generációjának tagja. Tevékenysége olyan sokrétű és szerteágazó, hogy noha diskurzusunkban a teljességre törekszem, a végén rájövök, hogy ebben a tartalmas beszélgetésben is csak felszínt kapargattuk.

dr. Nagy György
dr. Nagy György r. ezredes, a Készeléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága, igazgató, parancsnokhelyettes

Interjúnknak a Légirendészeti Szolgálat bázisa adott otthont. A ferihegyi központ irodaépülete belesimul a reptéri kiszolgálóépületek végtelennek tűnő sorába. Az ember nem is gondolná, hogy a múlt hátrahagyott, de még velünk élő építményei mögött – pár méterrel odébb – már a 21. század technikái sorakoznak egy hangárban.
Hajszálpontosan érkezünk, azonban a bejutásunk a korábbi egyeztetések ellenére is körülményes a portai bürokráciában, így némi késéssel indul a találkozónk.

dr. Nagy GyörgyDr. Nagy Györgyről első pillantásra szerintem senki nem mondaná meg, hogy rendőr, én sem vagyok ez alól kivétel. A fiatal ezredes rendkívül szimpatikus egyéniség, akinek megjelenésében egyetlen katonás allűrt sem vélek felfedezni, kiállása mégsem hagy kétséget afelől, hogy ízig-vérig rendőr, aki rajong a hivatásáért. Civil ruhában fogad, így aztán továbbra sincs egyetlen árulkodó jel sem, ami tudatná az emberrel vendéglátója beosztását. A spontán közvetlenre forduló helyzet oldja a további protokollt, így gyakorlatilag mire a tárgyalóba érünk, tegeződünk.
A beosztás pontos definiálása megszokott a rendőrségi aláírások alatt, így kétséget kizáró módon kiderül, hogy kinek mi a munkaköre. A jellemzően többsoros titulushalmaz beszélgetőpartnerem esetében is megjelenik, azonban később beigazolódik, hogy a Készenléti Rendőrség parancsnokhelyettese kifejezetten szereti az olyan munkakört, ahol egyszerre több dologgal is foglalkozhat. A Különleges Szolgálatok Igazgatóságát számos alegység alkotja, amibe a teljesség igénye nélkül beletartozik a kutyás, lovas, légirendészeti, valamint több informatikai és még egy állami futárszolgálat is.
Azt gondolnám, hogy egy ilyen munkakör mélyre árkolja a barázdákat az ember szeme körül, azonban az ezredesen egyet sem vélek felfedezni. Végtelen nyugalommal és kiegyensúlyozottsággal beszél a munkájáról, melynek origója ott kezdődött, ahol a legtöbb gyereké.

dr. Nagy GyörgyBarna András (B. A.): Bármennyire is odáznám ezt a triviális kérdést, előbb-utóbb szóba kerülne, úgyhogy már csak a kronológia kedvéért is kezdjük onnan, hogy hogyan lettél rendőr.

Dr. Nagy György (Dr. N. Gy.): Alapvetően több szálon is elindulhat a történetem. Egyfelől nagyon korán, hatévesen elkezdtem cselgáncsozni, tízévesen már az Újpesti Dózsánál edzettem. Az egyesületnél számos sportoló rendőr volt, akikkel sokat beszélgettem. A szakma és a sport ilyenformán történő kapcsolódása már akkor is imponált nekem. Másfelől a szomszédunkban lakott egy rendőr, aki nagyon sokat mesélt nekem a munkájáról, ami szintén hatott rám. Végül is tizenhat évesen döntöttem el, hogy ebbe az irányba fordulok.
Egyébként nemcsak téged érdekel, már a rendőr szakközépiskolai kérdőíven is rákérdeztek: „Miért akar rendőr lenni?” Noha az említett körülmények sokat nyomtak a latban, azt gondolom, hogy a hivatás iránti alapvető kötődésem kialakulását a bennem meglévő nagy igazságérzetem alapozta meg. Ez a tulajdonság olyannyira jellemző rám, hogy például én az olyan filmeket sem szeretem, amelyekben az egyik ember szándékosan a másik kárára tesz. Úgy vélem, a rendőri munka áll a legközelebb a megoldáshoz, hiszen itt szinte azonnali reparáció lehetséges. Számomra ez nagyon motiváló tényező volt.
Annyira eltökélt voltam, hogy a gimnázium után a Rendőrtiszti Főiskola mellett jelentkeztem a rendőr-szakközépiskolába is arra az esetre, ha a főiskolára nem vennének fel. De végül is sikerült felvételt nyernem.

dr. Nagy GyörgyB. A.: Hol szereztél doktori fokozatot?

Dr. N. Gy.: A rendőrtiszti főiskolai eredmények függvényében tovább lehetett menni a jogi egyetemre, úgyhogy 1999-ben, amikor végeztem, jelentkeztem a jogi karra, ahol 2003-ban végeztem, majd 2010-ben szakvizsgáztam.

B. A.: Az egyetem mellett már elkezdtél dolgozni?

Dr. N. Gy.: Igen, Budapesten, az első kerületi kapitányságra kerültem. Ekkor még jellemzően az volt a gyakorlat, hogy a végzett tisztek ahhoz a kapitánysághoz kerülnek, ahol laknak. Nálam ez egyébként pont nem így esett, mert a harmadik kerületben, ahol laktam, nem volt hely, ezért kerültem az első kerülethez. A főiskolán közrendvédelmi szakon végeztem, így ezen a területen tevékenykedtem egészen 2003-ig.

B. A.: Egyébként miért ezt a szakot választottad?

Dr. N. Gy.: A főiskolán négy irányba lehetett szakosodni, a közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti és nem utolsósorban a bűnügyi irányba, ahova egyébként a legtöbben jelentkeznek. Ez utóbbi csaknem úgy működik, mint ahogy a filmeken látni szoktuk, ha menni kell, akkor menni kell. Ezzel szemben a közrendvédelem egy jobban kiszámítható terület, ahol többnyire fix munkaidő beosztás van, és ez többé-kevésbé a mai napig is így van.

dr. Nagy GyörgyB. A.: Hol folytattad a 2003 után?

Dr. N. Gy.: Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy a munkák és a beosztások találtak meg pályám során. Az első kerület után visszamentem tanársegédnek a Rendőrtiszti Főiskolára. Az itt eltöltött három év után kerestek meg a Köztársasági Őrezredtől. Itt egészen 2012-ig dolgoztam, amikor is a Köztársasági Őrezred önálló igazgatóságként integrálódott a Készenléti Rendőrségbe. Az átszervezésnek köszönhetően egy újabb beosztást kaptam: én lettem a Készenléti Rendőrség Ellenőrzési Szolgálatnak a vezetője; nekem és a munkatársaimnak az volt a feladatunk, hogy a teljes Készenléti Rendőrség működését ellenőrizzük. Ez egy rendkívül szerteágazó munkakör, hiszen a Készenléti Rendőrségen belül nyolc igazgatóság működik, és ezeken kívül még hat önálló szervezeti egység, feladat tehát akad bőven. Ennek ellenére nagyon szerettem ezen a területen dolgozni, hiszen a munkám során bizonyos szempontból megismerhettem ennek a tizennégy egységnek a működését.

B. A.: Én úgy gondolnám, hogy ez nem egy hálás terület. Vagy tévedek?

Dr. N. Gy.: Hadd hozzak az utcáról példát! Ha egy rendőr veled egy eljárás során – legyen az bármi – elvárható és normális módon viselkedik, akkor számodra rólunk pozitív kép alakul ki. Ha ennek az ellenkezőjét tapasztalod meg, mert mondjuk figyelmeztetés helyett azonnal egy ötvenezres csekket állít ki, akkor világéletedben utálni fogod a rendőröket.
Az ellenőrzésről ugyanezt gondolom. Ha az ellenőr normálisan áll hozzá az adott személyhez és konstruktív, segítőkész, és mondjuk először figyelmeztet, nem azonnal büntet, akkor sok mindennek megváltozik az optikája.

dr. Nagy GyörgyEgy rossz élmény vagy tapasztalat sokkal gyorsabban terjed, mint a jó. Az ez irányban folytatott kutatások is bebizonyították, hogy egy negatív cselekedet után legalább hét pozitívnak kell következnie ahhoz, hogy a végső kép neutrális legyen.
Összefoglalva azt mondhatom, hogy az ellenőrzésen eltöltött időszakomat nagyon pozitívan éltem meg. Nemcsak azért, mert egy nagyon jó kis csapattal dolgozhattam, hanem azért is, mert ezáltal megismertem az összes igazgatóság vezetőjét és az egységek működését. Az már csak egy további plusz, hogy sok esetben kértek fel minket az igazgatóságok egy-egy területének ellenőrzésére, ami, úgy gondolom, inkább a közös munka építő jellegét erősíti, semmint az e köré kialakult sztereotípiákat.

B. A.: El is érkeztünk a mostani beosztásodhoz, a különleges szolgálatokhoz. Ide mikor kerültél?

Dr. N. Gy.: 2017 nyarán bíztak meg ezzel a feladattal, ez egy magasabb beosztás az előzőhöz képest, természetesen nagyobb felelősséggel.

B. A.: Ahogy utánaolvastam, azért itt sem lehet unalmas az élet, hiszen rengeteg terület tartozik a kezed alá.

Dr. N. Gy.: Ebben igazad van. Nagyon összetett a működésünk, ennyire komplex feladata talán csak másik két igazgatóságnak van, amelyek korábban mind önálló szervezetként működtek.

dr. Nagy GyörgyB. A.: Felvázolnád, hogyan áll össze az igazgatóság?

Dr. N. Gy.: Nem túl találó névvel a legnagyobb szervezeti egység az igazgatóságon belül a Bevetési Főosztály III. Ez alatt van négy osztály, a lovas, kutyás szolgálat, a bevetést támogató, a kiképzési és módszertani osztály, illetve egy szállító osztály is. Az említett főosztályon kívül működik az informatikai és a légi rendészeti szolgálat is, amely utóbbi speciális helyzete abból adódik, hogy hazánkban egy van belőle, így országos fennhatóságú.

B. A.: Egy bevetést milyen metodika mentén kell elképzelni?

Dr. N. Gy.: Igazából, amit az „utcán” belőlünk láthatsz, az a lovas, kutyás szolgálat, illetve amennyiben speciális rendőrségi járműveket, mint vízágyút, torlaszrombolót, autóbuszt látsz az utakon közlekedni, biztos lehetsz benne, hogy a szállító osztály munkatársai vezetik őket.
Ezek az egységek részben önálló feladatokat látnak el, részben a megyei rendőrfőkapitányságoknak segítünk be, ha erre igény van.
A bevetést támogató osztály munkatársai a büntetőeljárások támogatásában vesznek részt, például házkutatásokban, figyelésekben, elfogásokban. Ez utóbbi kizárólag a nem fegyveres elkövetők esetében vethető be, mert velük szemben a TEK intézkedik.

B. A.: Mint benzingőzre érzékeny, nem véletlenül kértem, hogy ezen a bázison találkozzunk, ráadásul nem olyan régóta már a mentőszolgálat flottája is szervezetileg a Készenléti Rendőrség alá tartozik. De menjünk sorba, hogy áll össze a légirendészeti flotta?

dr. Nagy GyörgyDr. N. Gy.: Jelenleg tizenöt helikopterrel rendelkezünk, nagy részük, azaz 11 db, MD–902-es (McDonnell Douglas) típus, ami sok szakember szerint a kategóriájának legjobb gépe. Kisebb részben MD-500-as helikoptereink vannak, szám szerint 4 db. Noha a helikoptereink átlagéletkora 15 év, gyakorlatilag újszerű állapotban vannak. Ugyanis a gyártói előírásoknak megfelelően mindegyiket szét kell szedni egy évben egyszer, és az alkatrészeiket be kell vizsgálni, illetve azokat, amelyek időkorlátos garanciával bírnak, ki kell cserélni. Ezzel a karbantartási metódussal gyakorlatilag mindig újszerű helikopterekben ülnek a pilótáink. És ha már a pilóták szóba kerültek, akkor mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a sokáig nagyjából tízfős pilótaállomány mára 22-re bővült, és a terveink szerint 2022-ig összesen 30 főre emelkedik létszámuk. Ezzel a növekménnyel a repülési idő is emelkedik majd, aminek fajlagos költségcsökkentő hatása is lesz, hiszen az a legdrágább helikopter, amelyik nem repül.

B. A.: A hétköznapi ember jellemzően az autópályák vagy a nagy tavaink strandja fölött lát rendőrségi helikoptert. Ezenkívül milyen más feladatokat láttok el?

Mivel a hatáskör országos, ezért túlnyomóan a megyei rendőrfőkapitányságokkal karöltve kerül bevetésre a flotta közlekedési, közrendvédelmi akciókban. De jelentősek a határszolgálati feladataink és VIP szállítási feladatokat is ellátunk, védett személyeket, vezetőket szállítunk, ez utóbbira van egy külön helikopterünk is. Ezen felül bérrepüléseket is végzünk, például a parlagfű-felderítésben is sokat dolgozunk.

dr. Nagy GyörgyMindenképpen a munkánk hatékonyságát emeli az elmúlt évek drónflottájának létrehozása, ami egy úttörő kezdeményezés volt. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ezen a területen Európa rendőrségeinek élvonalába tartozunk.

B. A.: Te ma hogyan látod, egy drón kiválthat egy helikoptert rövid távon?

Dr. N. Gy.: Azt gondolom, hogy bizonyos értelemben igen, másfelől pedig nem, egy dolog viszont biztos: a légi rendészet munkájába remekül integrálható technika. A drónok egyik legnagyobb előnye, hogy olcsó az üzemeltetésük, viszont a teljesítményük az akkumulátorok kapacitása miatt véges. A drónjaink kétféle kamerarendszerrel vannak felszerelve. A flotta egyik fele nappali kamerával, másik fele hőkamerával is fel van szerelve. Ez utóbbi akár több száz méterről képes felismerni mondjuk egy bozótban fekvő embert. Az eszközeink egyébként megkapták a légügyi hatóság minősítését is, ami azt is fémjelzi, hogy profi drónokkal dolgozunk. Jelenleg hatvan kollégánk lett kiképezve a drónkezelői feladatra.

dr. Nagy GyörgyB. A.: Ezek szerint az eszközök napi használatban vannak?

Dr. N. Gy.: Igen. Leginkább a határvédelemben segítik a munkát, de már alkalmaztuk bűnügyi felderítés során és közlekedési csomópontok megfigyelésére is. De nagy perspektívák vannak az eszközben, úgyhogy biztosra veszem, hogy később ezt más rendőrségi területen szintén előszeretettel használják majd.

B. A.: A polgári drónozást szintén ellenőriztek?

Dr. N. Gy.: Egyelőre mi is csak reptetjük őket. Jelenleg nincs hatályos jogszabály az ellenőrzésükre. Az biztos, hogy készül, de hogy mikorra lesz meg, erre egyelőre még nincs pontos információm. Egyébként minden szabály annyit ér, amennyire betartják vagy betartatják. A kérdés tehát az, hogy ki és hogyan fogja ezeket a szabályokat betartatni, ellenőrizni.

B. A.: A kérdés költői, de felteszem, a helikopterek is igen komoly felderítőfelszeréléssel bírnak.

Dr. N. Gy.: A gépeinkre nagy teljesítményű eszközök vannak telepítve. Ezek a berendezések akár másfél kilométeres távolságról képesek az arcfelismerésre, és képtovábbítás is lehetséges.

dr. Nagy GyörgyB. A.: Egy fél gondolattal már szóba hoztam, hogy a légi mentők is a Készenléti Rendőrség égisze alá kerültek. Lehet tudni valamit ennek a hátteréről?

Dr. N. Gy.: A Mentőszolgálatnál hosszú éveken át bérelt flottával történt a légi mentés, addig 2019-től saját tulajdonú helikopterekkel látják el ugyanazt a feladatot, mely gépek modernebbek, mint a korábbiak. Ezeket a helikoptereket a norvég légi mentés használta, és úgy gondolom, hogyha őket jól kiszolgálták, akkor minden bizonnyal minket is ki fognak jó pár évig.
Summázva a dolgot, az a döntés született, hogy a mentőhelikoptereket a rendőrség vásárolja meg. Ezt követően pedig már logikus lépés volt, hogy ha már a rendőrség állományában vannak ezek a gépek, akkor miért ne legyen a rendőrség a felelős a magyar légi mentésért is. Állami döntés alapján tehát a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. a korábbi mentőszolgálat helyett, ma a Készenléti Rendőrség felé tartozik beszámolással, ami abszolút értékben egy szervezátalakítási kérdés volt, és nem pedig tabula rasa, hiszen a felügyeleti jogon kívül kardinálisan semmi nem változott.

dr. Nagy GyörgyA váltás további pozitív következménye még, hogy az elkövetkezendő években a rendőrség új helikopter üzemanyagkutakat és bázisokat épít. Ez utóbbiból jelenleg hét működik országszerte, ebből három állami kézben lévő, jó minőségi állapotú, négy pedig bérelt. Ez utóbbiak helyett épülnek majd teljesen új leszállóhelyek.

B. A.: Még mindig maradt terület, amit nem érintettünk…

Dr. N. Gy.: Igen, és mivel minden osztály a mi „gyerekünk”, érdemtelen lenne bármelyikről is megfeledkezni. Az igazgatóság alá tartozik még egy százharminc fős futárszolgálat is. Ez a szervezeti egységünk végzi az egész országban a minősített küldemények továbbítását.

B. A.: Mi számít minősített küldeménynek?

Dr. N. Gy.: Minden olyan, amit például nem akarunk, hogy direkt vagy véletlenül illetéktelen kezekbe kerüljön. Például ilyen lehet egy bűnelkövető elfogására készített végrehajtási terv, ami a rendőrségen belül is csak azokra tartozik, akik részt vesznek az akcióban. De ilyen egy védett vezető által használt objektum védelmi és kiürítési terve is.

B. A.: A digitális korban élünk, nem váltja ki a technika ezt a módszert?

Dr. N. Gy.: A tendencia kétségtelenül az igénybevétel csökkenését mutatja, de még mindig jelentős az olyan minősített, vagy éppen nem minősített, de postai úton nem feladható küldemény, aminek a célba juttatását csak ily módon lehet elvégezni, lásd: bűnjelek, adathordozók stb.

dr. Nagy György
De ha már szóba került a digitális kor, akkor úgy lesz kerek az igazgatóság tevékenysége, ha az informatikai osztályt is megemlítem, amely két nagy feladatcsoporttal foglalkozik. Egyfelől üzemelteti a szervezet informatikai hátterét, másfelől speciális feladatokat lát el: ilyenek például a nagy tömeget vonzó politikai rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok, vagy egy sportrendezvény biztosítása. Az itt dolgozó híradós kollégák biztosítják a kommunikációs hátteret, gyűjtik be a drónok, helikopterek, térfigyelő kamerák által készített felvételeket, hogy csak egyet említsek.

B. A.: Ennyi osztály ütőerén hogyan tudod rajtatartani a kezed? De azt is kérdezhetném: hogyan képzeljem el egy napod?

Dr. N. Gy.: Ami fix a hétköznapokban, hogy a reggeli órákban a Készenléti Rendőrség parancsnoka tart egy rövid koordinációs megbeszélést, ahol a jelenlévő vezetők néhány szóban beszámolnak az aznapi legfontosabb feladataikról. Ezen az értekezleten tehát nemcsak a parancsnok, hanem a többi igazgatóság vezetője is tájékozódni tud a többi szervezeti egység legfontosabb feladatairól. Én erre az értekezletre úgy készülök föl, hogy korán reggel minden közvetlen munkatársam beszámol az elmúlt 24 óra történéseiről, illetve az aznap feladatairól. Az én feladatom az, hogy a beérkező feladatokat – a végrehajtás módjának, határidejének meghatározásával – továbbítsam az illetékes osztályoknak, akik ezek után már saját hatáskörben teszik a dolgukat. Akkor kell közbeavatkoznom, ha mondjuk több igazgatóság együttműködése szükséges egy feladat végrehajtásához.

dr. Nagy GyörgyB. A.: Már a Madarász Róbert őrnaggyal készült interjú kapcsán is feltűnt, ami nálad is: a kiegyensúlyozottság. Azt gondolnám, hogy egy fegyveres testületnél hatványozottabban jelentkezik a stressz, mégsem vélek egy ilyen motívumot sem felfedezni.

Dr. N. Gy.: Véleményem szerint az ember napjait az határozza meg, hogy napi szinten milyen kollégák veszik körül. Nekem, óriási szerencsémre, olyan munkatársaim vannak, akár mellérendelt, akár alárendelt szinten, akik motiváltak, magas szinten művelik a szakmájukat, és nem utolsósorban emberi oldalról is kiválóak. Ezek összesége elegendő ahhoz, hogy bármilyen feladatot végre tudjunk hajtani, szóval nincsenek gyenge láncszemek. Szerintem ez a jó működés záloga. Megtapasztaltam, hogy egy-egy nehéz természetű kolléga több energiát tud elvenni, mint egy nehéz feladat.

B. A.: Mondhatni a napi hírek közé tartozik, hogy morzsolódik a rendőrségi állomány. Te ezt belülről hogyan látod, hogyan éled meg?

Dr. N. Gy.: Az általam irányított igazgatóság szerencsés helyzetben van, szinte alig akad pályaelhagyó, ugyanis munkatársaim speciális munkaköröket látnak el, pilóták, kutyás rendőrök, helikopterszerelők, bevetésnél szolgáló kollégák, akik nemcsak szeretik a munkájukat, hanem már kellő tapasztalattal is bírnak, így tehát egyáltalán nem lenne jövőbe mutató vagy észszerű lépés másfelé elindulniuk. Tisztában vagyok azzal is, hogy a rendőrségen belül ennél némileg rosszabb a helyzet. Egyébként a vírushelyzet elindított egyfajta visszaáramlást is, ugyanis a rendőrségnél dolgozni egy stabil egzisztenciát is jelent.

B. A.: A beszélgetésünk elején említetted, hogy mindig a munkák találtak meg téged. A jövődet nézve továbbra is erre alapozol?

dr. Nagy GyörgyDr. N. Gy.: Ebben a beosztásban pont a sokrétűsége miatt szeretek dolgozni, ugyanis nincsen két egyforma nap. Az is biztos, hogy a magasabb beosztással egyenes arányban nő a terhelés is, amivel kompromisszumot kell kötni. Ma úgy érzem, hogy kiegyensúlyozott vagyok a család és a munka között. Egy dologban azonban száz százalékig biztos vagyok: hogy nem ebből a beosztásból fogok nyugdíjba menni, már csak azért sem, mert addig még bő húsz évem van. (Nevet.)