Gondolkodtál már azon, hogy hány buborék van a pénteki sörödben? Nem? Nos, a tudósok úgy tűnik, igen, és egy új tanulmányban végre megválaszolták a kérdést, amit senki sem kérdezett.
A szén-dioxid fontos eleme annak, amitől a sör olyan frissítő lesz. A pohárba töltéskor felszabaduló apró buborékok nemcsak igazán kellemes pezsgést adnak az italnak, de valójában íz- és illatanyagokat szállítanak az orrunkhoz és az ízlelőbimbóinkhoz.
De pontosan hány buborék van egy adott pohár italban? Senki sem tudja, főleg azért, mert A) úgy néznél ki, mint egy őrült, aki megpróbálja megszámolni őket a bárban, és B) kit érdekel egyáltalán?
A csapat kiszámította, hogy mennyi szén-dioxid oldódna fel egy megdöntött pohárba töltött sörben. Kiderült, hogy a buborékok kialakulásához apró, levegővel teli üregekre van szükség magának a pohárnak a mikroszerkezetében. Amikor öntjük a sört, ez a beszorult levegő és az üreg görbülete kiindulópontot ad a szén-dioxidnak a buborékok kialakulásához. Ezeknek az üregeknek legalább 1,4 nanométer szélesnek kell lenniük ahhoz, hogy a buborékok ott kialakuljanak.
Amint ahogy azt a fotók is megmutatták, a buborékok egyre nagyobbak lesznek, ahogy a felszínre úsznak, ami több gázt köt le. A buborékképződés lelassul és leáll, ahogy a szén-dioxid szintje csökken.
Szóval, mit is kezdhetünk ezzel az információval? A legtöbbünk számára valószínűleg nem több, mint egy kis kocsmai apróság, de a kutatók szerint a CO2 dinamikájának új meglátásai segíthetnek a sörfőzőknek a mesterségük tökéletesítésében.
