A legtöbb New Yorki számára 3 óra alatt kijutni Hamptons-ba igazán dicséretes teljesítmény, de akkor mit mondanánk arra, ha New Yorkból 1 óra alatt Londonban lehetnénk? Az Egyesült Királyság Űrkutatási Hivatala szerint ez lehetséges, sőt mi több a terveik szerint az „űrrepülőjük” 2030-ban már fel is szállhat első útjára.
Az Egyesült Királyság Űrkutatási Hivatalának ügyvezető igazgatója, Graham Turnock szeptember végén jelentette be, hogy Ausztráliával közösen egy olyan „űr híd” megalkotásán dolgoznak, melynek keretében egy repülőgép, vagy rakéta segítségével az utasok mindössze 4 óra alatt juthatnának el Angliából Ausztráliába, míg a London-New York út csak 1 órát venne igénybe.
A repülőgépek számára korábban elképzelhetetlen sebesség egy új forradalmi hajtóműnek, a SABRE-nek (Synergistic Air-Breathing Rocket Engine – egységes légbeszívó rakétahajtómű) köszönhető. Az Európai és a Brit Űrügynökség anyagi támogatásával a brit Reaction Engines által fejlesztett rakétahajtómű lényege, hogy az emelkedés első szakaszában a sugárhajtóművekhez hasonlóan a légkör levegőjét szívja be, és a levegő oxigénjét használja oxidálószerként, majd nagy magasságban, ahol már a külső levegő sűrűsége nem elegendő a működéséhez rakétahajtásra kapcsol át, vagyis a fedélzeten magával vitt oxidálószer fogyasztására áll át.
A hidrogén üzemű SABRE így elméletileg a hangsebesség 5.4 szeresét érheti el a légkörben, míg a világűrben 25-szörös hangsebességre (Mach 25 – 19 000 mérföld/óra!) is képes, miközben a számítások szerint nem csak, hogy zöldebb, de olcsóbb is lehet a jelenleg szolgálatot teljesítő sugárhajtóműveknél.
A hiperszonikus repülés legnagyobb kihívása a hajtómű hatalmas hőterhelése, melyet egy különleges héliumcsöves hűtőrendszerrel akarják kordában tartani. „Az előhűtőnkbe érkező levegő 1000 Celsius fokos, amit 50 milliszekundum alatt fagypont közeli hőmérsékletűre hűtünk le” – magyarázta Shaun Driscoll a Reaction Engines-től. Mindenesetre az első áprilisi tesztek nagyon biztatóak voltak az új hajtóművel. Az Oxfordshire-i központú cég olyan körülményeknek tette ki az előhűtőt, melyek 3.3 Mach sebességnél jelentkeznek. Ez a sebesség egyébként 50 százalékkal nagyobb, mint amire a Concorde képes volt és összehasonlítható azzal, amit a világ máig leggyorsabb sugárhajtóműves repülőgépe a Lockheed SR-71 Blackbird tudott. A cég reményei szerint a sikeres teszteket követően az első felszállásra a 2020-as évek közepén kerülhet sor, 2030-ra pedig akár már szolgálatba is állhatnak majd az „űr híd” gépei.