Tettonero: a Lamborghini, amelynek minden példánya más

„A Tettonero nem azoknak készült, akik egy Lamborghinit szeretnének, hanem azoknak, akik a sajátjukat.”

A Lamborghini a milánói designhéten leplezte le az Urus SE Tettonero kapszulát – a divatházaktól örökölt kifejezés a szigorúan limitált, közös vizuális karaktert viselő, egymással nyilvánvalóan rokon darabokból álló zárt sorozatot jelöli, most először egy szuperSUV köré építve. A bemutatóval a márka egyúttal egy filozófiai ugrást is bejelent: a vásárlót már nem konfigurációs lapokon végigfuttatott opciókedvelőnek tekinti, hanem társtervezőnek. Egy Tettonero ezután nem szériakatalógusból kerül ki, hanem közös munka eredménye – és pontosan ezért nem két egyforma darab készül belőle.

Hatszázharminc darab, hetven konfiguráció

A számok ezt a filozófiát fordítják valósággá. A kapszulából világszerte mindössze hatszázharminc példány készül, hat karosszériaszínnel és hat különböző livery-tónussal, ami a belső anyagválasztással együtt több mint hetven külső–belső konfigurációt eredményez. Ennyi szabadon variálható elemmel statisztikailag is csaknem garantált, hogy nincs két egyforma autó – pontosan ez a cél.

A hat alaptónus: Bianco Asopo, Grigio Telesto, Arancio Xanto, Viola Pasifae, Giallo Tenerife és Verde Mercurius. Mindegyikük ugyanazzal a csillogó fekete tetővel, oszlopokkal és koronaelemekkel egészül ki – és pontosan ez a részlet adja a kapszula nevét is.

A „63″ logó és a fekete tető

A Tettonero olaszul szó szerint annyit tesz: fekete tető. Ez a vizuális elem minden példányon ismétlődik – ez köti össze a hat különböző karosszériaszínt egyetlen családdá. Az autón ezenfelül diszkréten megjelenik a „63″ logó is: nem véletlen szám, hanem 1963-ra utal, a márka alapítási évére. A „63″ jelölés mostantól minden Ad Personam programban készült Lamborghini-darabon kézjegyként szerepel: visszafogott szignó, amely jelzi, hogy a vásárló nem szériaautót, hanem testre szabott művet kapott.

Centro Stile + Ad Personam: ahol a Lamborghini kézzel készül

A kapszulát a házon belüli design-stúdió, a Centro Stile dolgozta ki, az Ad Personam programmal szoros együttműködésben. Az Ad Personam kívülről nem feltétlenül ismerős fogalom: ez a márka egyedi szabás-stúdiója, ahol a vásárló a Centro Stile munkatársaival együtt találja ki, hogy az ő autója pontosan hogyan nézzen ki – kezdve a karosszériaszín és livery választásától a 23 colos kerekeken, a színezett féknyergeken, a karbonszálas belső elemeken, valamint a Corsa-Tex és Dinamica kárpitanyagokon át. A márka a portfólióját is ennek megfelelően alakítja: a Lamborghini-vásárlók közel 96 százaléka legalább egy Ad Personam-elemet rendel az autójához. Az „alap” konfiguráció gyakorlatilag eltűnt a kínálatból.

Ha valaki kíváncsi, mit csinál ez az autó vezetve: a Urus SE plug-in hibrid – 4,0 literes biturbo V8, villanymotor és 25,9 kWh-s akkumulátor, együttes 800 lóerő és 950 Nm. A 0-100 km/h 3,4 másodperc, a 0-200 km/h 11,2 másodperc, a végsebesség 312 km/h, a tisztán elektromos hatótáv hatvan kilométer felett. Nem visszafogott darab tehát. Ugyanakkor a reggeli iskolába-vivés nem feltétlenül nyel el egy V8-bömbölést: a hajtáslánc tudja, mikor kell megszólalnia, és mikor érdemes csendben maradnia.

Milánó: a designhét mint kontextus

A Tettonero bemutatója nem hagyományos sajtóesemény volt. A Lamborghini a Milano Design Week 2026 keretein belül egy MAGMA nevű ipari helyszínt alakított át, és a designhét hivatalos témája, a Be the Project köré szervezte az élményt. A vendégek egy progresszív, többszintes érzéki úton haladtak – absztrakt vizuális világoktól a kézzelfogható tárgyig –, amely végül a két szériakaszt-példány leleplezésében csúcsosodott ki, Viola Pasifae és Verde Mercurius színekben. A bemutató után Enrico Croatti Michelin-csillagos séf gondozta a vacsorát: a fogások színei és textúrái tudatosan visszhangozták a kapszula vizuális logikáját. Federico Foschini, a Lamborghini értékesítési és marketing igazgatója a bemutatón így foglalta össze az irányt: „Az Ad Personam már nem konfiguráció, hanem önkifejezés.”

A helyszín és a koreográfia nyíltan azt üzeni, mit gondol ma a márka önmagáról: az autó már nem csak közlekedés és sebesség, hanem identitás-tárgy. A Tettonero ennek a gondolatnak a zárt, hatszázharminc darabos prototípusa – és innen érthető a nyitó mondat is: nem azoknak készült, akik egy Lamborghinit szeretnének, hanem azoknak, akik a sajátjukat.

Forrás: Lamborghini