Négykeréken száguldó nosztalgia: amikor a fehér Peugeot 406 újra Marseille urává vált
Közel harminc évvel a kultikus francia akciókomédia bemutatója után egy elhivatott alkotó életnagyságban, működőképes V6-os replikaként építette újjá a Taxi legendás Peugeot 406-osát.
A történet, ami közel harminc éve lázban tartja az autók és a száguldás szerelmeseit, egy hófehér Peugeot 406-ossal kezdődött Marseille utcáin. Luc Besson kultikus négykerekű hősének vonzereje azóta is töretlen, sőt: a Movies Miniatures Effects YouTube-csatorna alkotója nem érte be holmi műanyag makettel. Fogott egy hamisítatlan, V6-os Peugeot 406-ost, és megépítette az ikonikus filmbéli taxi minden apró részletre kiterjedő, teljesen működőképes replikáját. Az építésről készült videó már a hétmilliós megtekintés felett jár, ami pont elég visszajelzés arra, mekkora kultusz övezi még ma is Daniel átalakuló csodajárgányát.
A Movies Miniatures Effects neve nem ismeretlen a filmes kulisszatitkok rajongói előtt. A csatorna mögött álló francia alkotó elsősorban a practical effectek, azaz a fizikai, valóságban megépített filmes trükkök és díszletek specialistája. Ő az az ember, aki nem a számítógép billentyűzetén rajzolja meg a látványt, hanem megépíti a kamerák előtt. Létrehozott ő már elsüllyedő Titanic-roncsot, robbantotta fel A függetlenség napja Fehér Házát, és újraalkotta a Halálos fegyver 2 legmerészebb jeleneteit is. A Taxi Peugeot-ja azonban egészen más léptékű vállalkozás lett: ezúttal nem kicsinyített modellekkel, hanem életnagyságban kellett maradandót alkotni.
Az alapbázist egy V6-os 406-os szedán adta, ami már önmagában telitalálat. A kilencvenes évek végén a háromliteres, 194 lóerős V6-os jelentette a francia márka csúcsát, amely a gyári adatok szerint akár 230 km/h feletti végsebességre is képes volt.
Az építés azonban messze nem merült ki abban, hogy a fehér karosszériára felkerült néhány matrica. A cél az 1998-as filmhős lehető legpontosabb rekonstrukciója volt. A jellegzetes első és hátsó lökhárítók, a méretes küszöbök, a hatalmas hátsó szárny és a spéci felnik pontosan úgy kerültek a helyükre, ahogy azt a mozivásznon megszokhattuk.
A műhelyben előkerült a flex, a fúrógép, a szegecselő és a hegesztőállomás is. Az egyes elemeket egyedileg szabták és igazították a karosszériához, míg a belső tér kialakításakor a 3D-nyomtatást hívták segítségül. Így született meg a szinkrongyűrűk nélküli, körmös kapcsolású versenyváltókat idéző kar és kulissza. A pontot az i-re természetesen a legendás, 724 LNB 13-as rendszám hű másolata tette fel.
Ahhoz, hogy megértsük a típus körüli hisztériát, 1998-ig kell visszamennünk az időben. Luc Besson mindössze harminc nap alatt vetette papírra a sebességmániás marseille-i taxis és a vezetésre képtelen balfácán rendőr történetét, a forgatás pedig 1997 augusztusában, mindössze 28 nap alatt zajlott le. A Peugeot 406-os 1995-ben még elegáns, kényelmes, de túlzásoktól mentes középkategóriás modellként mutatkozott be. A film azonban radikálisan átírta ezt az arculatot.
A hétköznapi fehér taxi egyetlen gombnyomásra agresszív versenyautóvá alakult, és könnyed természetességgel vette fel a harcot a gonosz német bankrablók Mercedes-Benz 500 E modelljeivel.
A látványos akciójelenetekhez persze nem volt elég egyetlen jármű. A forgatáson külön válogatott Peugeot-flotta dolgozott: készült normál utcai változat, külön autó az átalakulás bemutatására, egy másik a belső felvételekhez, speciális példány a kaszkadőrvezetéshez, és olyan is, amely a kameramozgatást szolgálta. A volán mögött ráadásul a francia autóversenyzés krémje ült, a kaszkadőrjeleneteket pedig a szakma igazi legendái irányították.
A recept tökéletesen működött. A Taxi üldözései negyedszázad elteltével is élményszámba mennek, éppen azért, mert valódi autókkal, fizikai díszletek közt és hús-vér sofőrökkel vették fel őket, nem pedig számítógépes trükkökkel. Az első filmet még négy követte, a franchise Franciaországban összesen 23 millió nézőt vonzott, világszerte pedig több mint 200 millió dolláros bevételt termelt. A fehér 406-os így vált egy józan, átlagos családi szedánból a francia filmes örökség megkérdőjelezhetetlen és felejthetetlen ikonjává.
