Rigolettó a Szentmargitbányai Kőfejtőben
Thaddeus Strassberger Piranesi és Escher útvesztőiből építi fel Verdi Rigolettóját a szentmargitbányai szabadtéri színpadon, 2027 nyarán
Verdi eredetileg Az átok címet szánta a darabnak. A burgenlandi kőfejtőben Monterone gróf átka tükröződő vízfelületek, hidak és egy mozgatható óriásálarc között teljesedik be.

Különleges kulturális helyszín
Az UNESCO világörökségi helyszínén, a burgenlandi kőfejtőben kiépített nyári színház Ausztria egyik legjelentősebb szabadtéri helyszíne. A lenyűgöző természeti környezetben magas művészi színvonalon megvalósuló nagyszabású színpadi produkciók minden évben több tízezer látogatót vonzanak. Az előadások jelentősen hozzájárulnak a Fertő-tó térségének turisztikai vonzerejéhez és gazdasági fejlődéséhez.
A bécsi Museumsquartier Barokk termében tartott sajtótájékoztatón Rico Gulda, az Esterházy Magánalapítvány főintendánsa, Daniel Serafin, az Oper im Steinbruch intendánsa, valamint az alkotók bemutatták a következő szezon műsorát. Jövő nyáron Giuseppe Verdi Rigolettóját, az operairodalom egyik legizgalmasabb darabját tűzik műsorra az ausztriai Szentmargitbányai Kőfejtő szabadtéri színpadán. A Victor Hugo A király mulat című regényéből készült Verdi operát július 14-től augusztus 22-ig láthatja a közönség a magyar zenészekből álló Piedra Fesztiválzenekar kíséretével. A karmester: Valerio Galli.
A hatalom, a megtévesztések és a sors labirintusa
Thaddeus Strassberger amerikai rendező és színpadképtervező koncepciójának középpontjában a végzetes megtévesztések, a hatalommal való visszaélés és az elkerülhetetlen sors labirintusa áll. A színpadképet a mantovai herceg reneszánsz palotája, Velence csatornái, Giovanni Battista Piranesi építőmester és rézmetsző, valamint M. C. Escher képzőművész optikai illúziókat alkalmazó munkái ihlették: hidak, útvesztők és váratlan perspektívák.
A cselekmény Monterone gróf átkára épül, eredetileg Verdi a „La Maledizione“, azaz Az átok címet szánta az operának. Ez a bizonyos átok a történések motorja, ahol minden egyes döntés visszafordíthatatlan következményekkel jár. A színpadot egy óriási mozgatható, a színlelést, a hatalmi játszmákat és az intrikákat jelképező álarc uralja majd.
Tündöklés és hanyatlás
Bár a történet Mantovában játszódik, a készülő produkció tudatosan idézi az opera ősbemutatójának helyszínét, Velencét, a vizet, a hidakat és a muranói üvegművészetet. A valóság és az illúzió közötti világot teremtenek a látványt megsokszorozó, és a kőfejtő óriási szikláit visszatükröző vízfelületek.
A koncepció Giuseppe Palella jelmezeiben is visszaköszön. A főszereplők a reneszánsz hercegi udvar, klasszikus, arany, ezüst és rozsdabarna színekben fémesen csillogó viseletében lépnek színre. E mögött a csillogás mögött az alkotók azonban tudatosan megjelenítik a hanyatlás szimbólumait is. A töredezett, megkopott és reflektáló felületeknek köszönhetően a jelmezek a fényűzés és mulandóság között egyensúlyoznak.
A Rigolettót hármas szereposztásban játsszák:
Rigolettó: Federico Longhi, Franco Vasallo, Hangsun Yoo; Gilda: Florina Ilie, Ruth Iniesta, Alexandra Nowakowski; Mantova hercege: Pavel Kolgatin, Brian Michael Moore; Sparafucile, bérgyilkos: Leonard Bernard, Brent M. Smith; Maddalena, Sparafucile nővére: Sofija Petrovic, Stepanka Pucálkova; Monterone gróf: Adriano Gramigni; Marullo, udvaronc: Michael Arivony, Yisiao Zhu; Ceprano gróf: Ivan Zinoviev. A szólisták mellett a Philharmonia Chor Wien közreműködik, Walter Zeh karnagy vezényletével.
Az alkotók szándéka szerint minden idők egyik legnépszerűbb operája kedvelt operaáriáival, mint például a „La donna è mobile“(Az asszony ingatag) mind az operarajongókat és a műfajjal csak most ismerkedőket is egyaránt megszólítja.
Karácsonyi ajánlat
Az érdeklődők a közelgő ünnepek előtt november 23-tól december 27-ig 15%-os kedvezménnyel vásárolhatják meg a jegyeket. Online-jegyvásárlás a www.operimsteinbruch.at oldalon.
A Rigolettó premierjét 2027. július 14-én tartják. További előadások: július 15., 16., 17., 22., 23., 24., 28., 29., 30. és 31; valamint augusztus 5., 6., 7., 8., 12., 13., 14., 15., 20., 21. és 22.
Szöveg: Rojkó Annamária Képek: Andreas Tischler





