Vörös démon nemes küldetéssel

Amikor meghalljuk a Ducati nevet, szinte automatikusan egy dögös, vörös sportmotor jelenik meg a lelki szemeink előtt, tele rafinált aerodinamikai elemekkel és azzal az agresszív formavilággal, ami már egy helyben állva is a száguldás illúzióját kelti. A vietnámi Bandit9 egyedi motorépítő manufaktúra azonban egy egészen más, mondhatni rendhagyó aspektusból közelítette meg az olasz márka sportos DNS-ét.

Íme a (RED) 800: egy Ducati-alapokra épített kreáció, ami sokkal inkább hasonlít egy fémből faragott, futurisztikus szoborra, mintsem egy klasszikus superbike-ra. Kézzel formált, áramvonalas alumínium karosszériája finom átmenettel simul a lüktető versenypirosból a nyers, szálcsiszolt fémbe, elegánsan elhagyva mindazt a vizuális zajt, amit általában egy nagyteljesítményű motorkerékpárhoz társítanánk.

A modell a Bandit9 egyedi Ducati 821-es építésén alapul, de kétségtelen, hogy ez a gép jóval több egy gyűjtői garázsba szánt, pusztán szemet gyönyörködtető tárgynál. A drámai vörös fényezés mögött ugyanis komoly, kézzelfogható küldetés húzódik meg. A projekt a (RED) egészségügyi jótékonysági szervezettel együttműködésben valósult meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vételár egy meglehetősen vaskos szelete a megelőzhető betegségek – köztük az AIDS – elleni küzdelmet támogatja. Egyszóval: ez a Ducati azért épült, hogy életeket mentsen.

A Bandit9 munkássága az egyedi formatervezési attitűd az, ami szinte minden alkotásukat azonnal felismerhetővé teszi. Ez a kézjegy már a folyékony, mintegy hirtelen jéggé fagyott alumínium idomoknál tetten érhető. Ezen a motoron aligha találunk egyenes vonalakat. Nincsenek külső illesztési hézagok, és szinte semmilyen vizuális törés nem zavarja meg a harmóniát. Még az olyan kötelező elemek is, mint az ülés, a lámpák vagy a kezelőszervek kivágásai, tökéletesen és észrevétlenül simulnak bele a dizájnba.

A szoborszerű test alatt azonban ott dobog a Ducati jól bevált, 821 köbcentis Testastretta V-kettes erőforrása, ami 110 lóerőt és közel 89 Nm nyomatékot szabadít az aszfaltra. A műhely elmondása szerint a gép mindössze 3,3 másodperc alatt katapultál 100 km/órára, a végsebessége pedig eléri a 201 km/órát.

A Bandit9 a motort teljesen egyedi alkatrészekkel – sárvédőkkel, lábtartókkal és tükrökkel – is felvértezte. A legizgalmasabb vizuális elem azonban kétségkívül az a mesteri, kézzel fújt színátmenet, amely a versenypirosból lágyan olvad át a szálcsiszolt alumíniumba. De az alkotók legzseniálisabb húzása kétégtelenül a fényezés. Mivel a folyamat teljes egészében kézi munka, a tervezett kilenc példányból garantáltan nem lesz két teljesen egyforma.

A 49 900 dolláros árcédulájával a (RED) 800 már komoly anyagi elköteleződést kíván, és egyértelműen a ritka, high-end gyűjtői darabok ligájában játszik. Ám ellentétben néhány méregdrága építéssel, amiket leginkább csak arra szánnak, hogy egy bemutatóteremben parkolva jól mutassanak, a Bandit9 alkotása komoly teljesítményorientált hardverrel is alátámasztja futurisztikus megjelenését. Ez az aprólékos fémmunka és a bizonyított Ducati-mérnökség egyfajta rendhagyó házassága, megkoronázva egy jótékony cél szolgálatával – hiszen minden egyes eladott példány után 14 000 dollár vándorol a (RED) alapítvány kasszájába.

Mind a kilenc példány kizárólag megrendelésre készül, a leendő tulajdonosoknak pedig nagyjából nyolc-tizenkét hónapos várakozási idővel kell számolniuk. Azoknak a gyűjtőknek, akik valami többre vágynak a megszokott egzotikus motoroknál, a (RED) 800 az exkluzivitás és a különleges kézműves munka mellett egy igazán jelentőségteljes, filantróp értéket is kínál. Egyúttal kiváló példája annak, hogy egy egyedi motorkerékpár miként léphet túl az esztétika és a teljesítmény határain, hogy limitált szériájával egy olyan ügyet támogasson, aminek a hatása messze túlmutat a garázs falain.

Forrás és képek: Bandit9