Amey Kandalgaonkar folytatja fiktív sorozatát, amelyet az épületeke és a környezetük radikális kapcsolata határoz meg.
Amíg a House Within a Rock projekttel a táj természetes szerves geometriájának kondicionálására egy invazív módszert használt, addig a Rock House 3. sivatagi környezete esetében egy sokkal érzékenyebb megoldással élt. A kígyózó beton épület egy szinte érintetlen természeti tájon beül létezik, és oszlopokon áll, hogy a lehető legkevesebb hatást gyakorolja a sivatagi sziklákra maga alatt.
A természetes környezethez fűződő viszonyával együtt, Amey Kandalgaonkar Rock House 3. épületét irányítottan tekergő állapota határozza meg. A ház szerkezete, valamint a megemelt shanghai úthálózatra melékeztető hatásával együtt a zárt helyiségek folyamatos pályáját sejtet, amit nem törnek meg a zárt szobák.
Ezt a folyamatos útvonalat a metszéspontok törik meg, ahol a belső terek kifelé nyílnak egy szomszédos tetőre, amely egyébként alatta lenne. Ezek közül a nyílások közül sok belső udvarokkal néz szembe, és nem könnyen észrevehetőek kívülről, megőrizve az összegabalyodott struktúra hatását.
