Végtelen történet: Az Apeironnal éleszti újra űrjárat-álmait a Virgin Galactic
A Delta-osztály első hajója már Új-Mexikóban áll: a farokrészt a Bell, a törzset és a szárnyakat a Qarbon Aerospace szállítja
Heti két repülés, hat utas, több mint ötszáz misszió – papíron. A valóságban 2027 második negyede a céldátum, és közben negyedévente több tízmillió dollár ég el a kasszában.
A Virgin Galactic 2024 júniusa óta nem repített utast a csillagok közé, ám a hosszasra nyúlt csendet nemrégen egy határozott lépéssel törték meg: lerántották a leplet arról az űrhajóról, amely kétségkívül új dimenzióba emelheti a vállalat jövőjét. Az arizonai Mesában található gyárban bemutatott, következő generációs Delta-osztály első hajója az Apeiron nevet kapta. A végtelent jelentő ógörög kifejezést egy 83 országot átfogó közönségszavazás során választották ki. A bejelentést követően a sorsdöntő jármű pillanatok alatt útra is kelt: a Phoenix-Mesa Gateway repülőtérről a hordozórepülőgép, az Eve ikertörzsei közé ékelődve, mintegy másfél órás repülés után landolt az új-mexikói Spaceport America bázison. Ez egy úgynevezett rögzített hordozórepülés volt, így az új űrhajó egyelőre csak passzív utasként vett részt a levegőben.
A papírformát tekintve az igazi paradigmaváltást az elődmodellhez, a VSS Unityhez képest a teherbírás és a munkabírás jelenti. Míg a Unity négy utassal a fedélzetén összesen hét kereskedelmi küldetést hajtott végre egy év alatt a nyugdíjazása előtt, addig a Delta-hajó ezt a teljes életművet a tervek szerint kevesebb mint egy hónap alatt teljesíti majd. Heti két repüléssel, összesen több mint ötszáz misszióval és hat utassal a fedélzeten ez már egy egészen más lépték. A meghajtás mechanizmusa viszont maradt a jól bevált koreográfia: az Eve felviszi az űrhajót nagyjából 13,7 kilométeres (45 ezer láb) magasságba – ami még bőven a hagyományos utasszállítók felségterülete –, majd útjára engedi. Az elengedés pillanatában az űrhajó begyújtja saját hajtóművét, önállóan a magasba emelkedik, hogy a néhány perces súlytalanság varázsa után szépen visszasiklik a kifutópályára.
Hogy az Apeiron pontosan milyen magasságokba jut el, azt a hajtóműves tesztrepülések hivatottak bizonyítani. A Unity 2023 augusztusában, az első turistajáratán 88,5 kilométeres (55 mérföldes) magasságig jutott, ami ugyan jócskán meghaladja az amerikai űrügynökségek által az űr határának tekintett 80 kilométeres vonalat, de némileg elmarad a Nemzetközi Repülőszövetség (FAI) által jegyzett, 100 kilométernél húzódó Kármán-vonaltól. Ahhoz, hogy a hajó bírja ezt az elképesztő fizikai megpróbáltatást, a Virgin Galactic külső partnereket is bevont. A Bell szállítja a „tollat” – vagyis azt a farokrészt, amely a visszatéréskor felhajolva lassítja és stabilizálja a hajót –, valamint a kormányfelületeket, míg a törzset és a szárnyakat a Qarbon Aerospace építi. A tervezés, az integráció és a végső összeszerelés a Virgin Galactic kezében maradt.
Persze kitolni egy űrhajót a hangárból csak a folyamat könnyebbik része. A Spaceport America mérnökeire vár a feladat, hogy a sikló- és a hajtóműves tesztrepülések megkezdése előtt befejezzék a repüléstechnikai szoftverek integrálását és hitelesítését. A vállalat jelenlegi kalkulációi szerint az első kereskedelmi repülés 2027 második negyedévének elején várható, amit a második hajó a második negyedév végén vagy a harmadik negyedév elején követ majd. Mindez azonban egy hosszú csúszássorozat legújabb felvonása: amikor a Unity visszavonult, a cég még az idei évre ígérte a Delta repülését, augusztusban pedig még 2027 februárját jelölték meg céldátumként.
Mindeközben a Virgin Galactic bankszámlája a saját kíméletlen visszaszámlálását éli. A cég a 2026-os év második negyedévében szinte semmit sem termelt (mindössze 134 ezer dollár bevételt könyvelhettek el), miközben 56 millió dolláros veszteséget halmoztak fel, a következő negyedévre pedig további, akár 100 millió dolláros pénzégést vizionálnak. A fizetőképes kereslet azonban paradox módon egyáltalán nem tűnik problémának, még a csillagászati árak ellenére sem. Júniusban mintegy 675 jövőbeli űrutazó várakozott a sorban, összesen 203 millió dollárnyi várható bevételt jelentő foglalással. A legutóbbi helyek 750 ezer dollárért keltek el, a következők pedig a Space.com szerint még drágábbak, nagyjából 850 ezer dollárba kerülnek majd. Ahogy Chad Anderson, a Space Capital kockázati tőkecég szakembere a Los Angeles Timesnak fogalmazott: „A kereslettel nincs gond; egyszerűen csak el kell kezdeniük repülni. A kérdés az, vajon képesek-e ezt néhány naponta megtenni, mint egy légitársaság.”
A helyzet pikantériáját adja, hogy a fő rivális is a kispadra szorult. A Blue Origin januárban legalább két évre felfüggesztette a New Shepard járatokat, hogy a holdi terveire koncentrálhasson, így amikor a Virgin Galactic valóban visszatér, könnyen meglehet, hogy a szuborbitális turizmus piaca szinte kizárólag az övé lesz. A vállalat novemberi, harmadik negyedéves eredménybeszámolóján ígér további részleteket a tesztrepülési programról. Ezt követően pedig az Apeironnak már „csak” azt kell bizonyítania, ami a Unitynek sosem sikerült: elég gyakran repülni ahhoz, hogy ez a grandiózus vállalkozás végre nyereségessé váljon.
Forrás és képek: Virgin Galactic
