A rejtőzködő legenda

Az óravilágban a „ritkaság” kifejezést előszeretettel és mondhatni kissé túlhasználtan koptatják a szakírók és a gyűjtők, ám akadnak pillanatok, amikor ez a fogalom a szó legnemesebb és legvalósabb értelmében talál be a célba. Idén decemberben a Christie’s New York-i Luxury Week árverésén egy olyan Patek Philippe kerül kalapács alá, amelyre aligha lehet más jelzőt találni, mint hogy igazi kuriózum. A becslések szerint a leütési ár a 800 ezer és 1,6 millió dollár közötti tartományban landolhat, de a műtárgy valódi súlyát mégsem a dollárban mért összeg határozza meg.

Egy olyan mechanikai mesterműről beszélünk, amely mindeddig a szó legszorosabb értelmében a háttérben maradt: a kettős időkijelzésű referencia (Ref. 3452/1) a létező mindössze hét példány egyike, és a nagyközönség mostanáig egyetlen pillantást sem vethetett rá. Remi Guillemin, a Christie’s nemzetközi óraüzletágának vezetője sem véletlenül fogalmazott úgy, hogy a New York-i aukciósház az elmúlt évek egyik legfontosabb Patek Philippe óráját viszi piacra. Szavai szerint ez egyszeri, megismételhetetlen alkalom a gyűjtők számára, hogy megpillanthassanak – vagy akár a magukénak tudhassanak – egy olyan darabot, amelynek puszta létezéséről is csak halvány sejtései lehettek a szakmának.

A történet gyökerei a svájci óragyártás egyik legendás alakjához, a világidő-mechanizmust megalkotó Louis Cottier-hez nyúlnak vissza. A zseniális mester 1954-es prototípusára épülő Ref. 3452 egy merész, két számlapos megoldással tette láthatóvá az otthoni és a tartózkodási hely szerinti időzónát. A zsenialitás azonban nem pusztán a látványban rejlett, hanem a lelkét adó szerkezetben: a Cottier által átalakított Caliber 27-460-as automata kaliber egymaga működtette a két külön idősíkot. Ezzel a Patek Philippe lett az első manufaktúra a világon, amely képes volt egyetlen werkkel megoldani a kettős számlapos komplikációt, elkerülve a két külön szerkezet beépítésének nehézkes kényszerét.

A manufaktúra műhelyeiből összesen hét darab Ref. 3452 került ki: kettő 1960-ban, kettő 1961-ben, a fennmaradó három pedig 1963-ban látott napvilágot. A kutatások szerint ráadásul nincs két teljesen egyforma darab közöttük – a számlapok kialakítása, a tokozás vagy a fülek geometriája mindegyiknél némileg eltér, így szigorúan véve mindegyik példány egyedi műalkotás. A most kalapács alá kerülő, 1961-ben készült modell különlegességét a referenciaszám végén megbúvó „/1” kód jelzi, ami a márka világában jártasak számára azonnal egyértelművé teszi: a bőrszíj helyett integrált aranycsattal szerelt kivitelről van szó. A 18 karátos fehér- és sárgaarany bravúros kombinációja, a kéttónusú szőtt karkötő, valamint a számlapon futó arany óragyűrű és a „Patek Philippe” felirat applikációja ebben a kompozícióban teljesen megismételhetetlen.

A darab aurájához kétségkívül hozzátartozik a hátországa is: 1961-es megvásárlása óta mindvégig az eredeti tulajdonos családjának féltve őrzött relikviája maradt, két generáción keresztül. Ennek köszönhető, hogy állapota – a Christie’s szakértőinek megfogalmazása szerint – egyszerűen makulátlan, korát meghazudtoló. Két évtizede nem bukkant fel a piacon ebből a referenciából egyetlen példány sem, és a szakma úgy tartja, a hét darab közül ez a Cottier-féle koncepció legfinomabb, legérettebb kivitelezése.

A 21. századi vintage órakutatás egyik legizgalmasabb felfedezése a december 4-i New York-i árverés előtt még világkörüli turnéra indul: a Christie’s Luxury Week keretében Genfben és Hongkongban is kiállítják, hogy a gyűjtők és a szakma végre szembenézhessen egy olyan legendával, amely hat évtizeden át csendben várta a saját pillanatát.

Forrás és képek: Christie’s