Az Adamastor Furia felrakja Portugáliát a szupersportautók térképére

Portugália eddig sosem követelt helyet magának a szupersportautók asztalánál, az iparáguk nagyrészt a bérgyártásban kimerült. A portói székhelyű Adamastor azonban egy évtizednyi csendes, motorsportnak szánt szénszálas alkatrészgyártás után szintet lépett. A Portimãóban tesztelt Furia már nem csak egy koncepció vagy egy üres sajtóközlemény: Portugália első szupersportautója nagyon is valóságos, és brutálisan gyors.

Versenytechnika kompromisszumok nélkül

A Furia egy ultrakönnyű szénszálas monocoque vázra épül. A pilóta mögött a Ford Performance által fejlesztett, a második generációs Ford GT-ből ismerős 3,5 literes, ikerturbós V6-os motor dolgozik, amelyet több mint 650 lóerőre és tekintélyes, 421 lb-ft nyomatékra hangoltak. Itt nincsenek kézzel épített V12-es tündérmesék, csak egy kőkemény, versenykörülmények között bizonyított blokk.

Ezt egy vérbeli motorsportból átemelt Hewland szekvenciális váltóval, elöl hat-, hátul négydugattyús AP Racing fékekkel és teljesen állítható kettős keresztlengőkaros futóművel párosították. Az eredmény: 3,5 másodperces százas sprint és 300 km/h (186 mph) feletti végsebesség a közúti verzió esetében.
A fizika és a láthatatlan erő Az igazi mérnöki bravúr azonban az aerodinamikában rejlik. A Furia szénszálas karosszériája mentes a hivalkodó szárnyaktól és agresszív terelőktől, a letisztult dizájn azonban kíméletlen teljesítményt takar. A munka nehezét a padlólemez alatti Venturi-csatornák végzik el: ezek 250 km/h-s (155 mph) tempónál utcai beállításokkal 1000 kilogramm, pályaüzemmódban pedig megdöbbentő, 1800 kilogramm leszorítóerőt termelnek. Ha ehhez hozzávesszük az alig több mint 1050 kilogrammos (2315 font) száraz tömeget, egyértelművé válik: ezt a gépet a kanyarok precíz kivégzésére, nem pedig pusztán egyenes vonalú gyorsulásra tervezték.

Analóg rituálé és személyre szabott luxus

A belső tér ugyanezt a kompromisszummentes logikát tükrözi. A kétüléses szénszálas fülke a versenyautókból átemelt bukócsövet rejt, a kormánykerék pedig mintha egyenesen egy Le Mans-i prototípusból (LMP) érkezett volna. A motorindítás itt egy valódi analóg rituálé, köszönhetően a tetőre szerelt indítógombnak. Bár az alapok nyersek, a vásárlók komoly, egyedi testreszabási lehetőségeket kapnak az anyaghasználat és az elrendezés terén, a portói manufaktúrában pedig minden egyes példányt kézzel, egy dedikált csapat szerel össze.
A mindössze 60 példányra limitált széria adózás előtti ára 1,6 millió euróról indul, és a cég hosszútávú tervei között egy Le Mans-i program is szerepel, amely ugyanarra a platformra épülő homologizált utcai és tisztán pályára szánt verziókat is ígér. Bár az iparág története tele van gyönyörű számítógépes grafikákkal, amelyek sosem valósultak meg, az Adamastor története más. A #001-es prototípus már komoly tempó mellett bizonyított a portimãoi versenypályán Diogo Matos tesztpilóta kezei között, méghozzá megbízhatósági problémák nélkül. Egy olyan induló cégtől, amely tizenöt éve dolgozik a szénszálas technológiával, ez egy rendkívül hiteles válasz egy olyan kérdésre, amelyet Portugália korábban fel sem tett magának.