Kezdőlap Magazin 2020-3 “Hotel Pandémia”

“Hotel Pandémia”

Fotók: Hilbert Péter, Hotel&More -
181
0

Klemm Balázzsal már számos interjút készítettem, de a mostani beszélgetésünk kétségkívül mindennél aktuálisabb témát tesz górcső alá: a turizmus-vendéglátás jelenlegi helyzetét. A szállodaipari szakember vállalata, a Hotel & More jelenleg tizennyolc szállodát üzemeltet országszerte, így az elmúlt fél évben megélt iparági tapasztalatait első kézből ismerhetjük meg. A helyzetboncolgatás egy ponton azonban túlmutat a napi problémák analízisén.

Gyakorlatilag nem telik el úgy nap, hogy a híradások legalább egy etűdje ne kongatna vészharangot a honi turizmus felett. A vírushelyzet kétségkívül egy pillanat alatt parkolópályára tette az iparágat, hiszen a tavaszi kijárási korlátozások, később a határok lezárása sok minden más mellett tervezhetetlenné tette a szabadságokat, ami megbénította a szállásadó és vendéglátóipart. A nyár eleji enyhítéseknek köszönhetően fordult a kocka, és az üdülőhelyek szállodái kisebbfajta boomot éltek meg, hiszen mindenki fürdeni akart a későn jött szabadságban. Azonban a kilencvenkilenc százalékban külföldi turistákból élő budapesti hotelek azóta sem keltek fel a padlóról. Az összképet nézve azt mondhatjuk, hogy egyik szemünk sír, a másik nevet, de mi lehet vagy mi lesz a végső konklúzió? Lesznek-e maradandó szemléletbeli változások a beföldi turizmust illetően, felfedezzük-e újból Magyarországot? A kérdés talán hatásvadász kicsengésű, de valós problémákat feszeget.

"Hotel Pandémia"
Klemm Balázs

Barna András (B. A.): Kicsit ellentmondásos módon kezdjük már az elején egy kis összegzéssel: te hogyan látod az elmúlt fél évet?

Klemm Balázs (K. B.).: A mindenki által megélt kezdeti sokk után a pünkösdi időszakot követően szépen, óvatosan kezdett elindulni az iparág, és július–augusztusra pedig szárnyalt. Ez a tendencia azonban kizárólag a vidéki és a nyaralóhelyi szállodákra vonatkozik, a főváros a mai napig a földön fekszik.

B. A.: Véleményed szerint hozott ez a helyzet visszamaradó szemléletbeli változásokat az emberekben?

K. B.: Szerintem hosszú távon mindenképpen várható változás, de ezt a dolgot két oldalról kell megközelíteni. Egyrészt az utazási szektorban az emberek utazási kedve meg fog változni, aminek egyik oka az lesz, hogy a légitársaságok piaca is jelentősen átalakul majd. Véleményem szerint számottevő lesz a lemorzsolódás, arról nem is beszélve, hogy a jegyárak szintén változni fognak.
A városlátogató turizmus jelentősen vissza fog esni az elkövetkezendő négy-öt évben. Egészen biztos, hogy recesszió lesz, bárhonnan is nézzük.

B. A.: Az általános kép után részleteiben hogyan látod a helyzetet?

K. B.: A SZÉP kártyának is hála, a magyarok kezdenek rájönni arra, hogy belföldön is el lehet költeni az utazásra szánt pénzt. Az elmúlt néhány hónap nagyon jó tanuló időszaknak bizonyult, az emberek arra is rájöttek, hogy Magyarországon is léteznek nagyon szép helyek, és nem utolsósorban a magyar vendéglátás nagyon-nagyon jó.
"Hotel Pandémia"Én már nagyon régen azt vallom, hogy a magyar turista a legjobb turista, sokkal jobb, mint a külföldi, és ez a mostani helyzetben jól érzékelhető volt. Sok szállásadó cég – például Hévízen – túl nagy mértékben bazírozott a külföld turistákra, ami vélemény szerint hiba.
A mi cégünk szállodáiban a belföldi turizmus nagyon erős. A rendszerünk 260 ezres adatbázisból dolgozik, amelynek minden egyes tagja már volt valamelyik szállodánkban vendég. Ez a rendszer – mindamellett, hogy folyamatos fejlesztés alatt áll – jól és részletesen informál bennünket a vendég foglalási, fogyasztási szokásairól, hogy csak néhányat említsek. Ezek az analitikák tehát nagy segítséget nyújtanak, de nyilván a nemzetközi gazdasági helyzetnek mi is szenvedői vagyunk vagy lehetünk.

B. A.: Véleményed szerint mi lesz Budapesttel? Ma az többé-kevésbé természetes, hogy egy fővárosi elmegy mondjuk megnézni a nyíregyházi állatkertet, de fordítva ez már nem annyira tűnik evidensnek.

"Hotel Pandémia"K. B.: Én nagyon sokat vizsgáltam ezt a felvetést, amit említettél, és vizsgáltam más országokat is. Nézzünk meg egy osztrák vagy egy olasz példát! Mindkét országból vannak személyes és munkatapasztalataim is, mivel az előbbiben szállodát üzemeltettem, az utóbbi esetben pedig egy olasz multinacionális céget képviseltem tizenöt évig. Láttam, megéltem, hogy mind a két országban igen élénk a belföldi turizmus. Egy olasz ugyanúgy elmegy Rómába, Milánóba stb., mint bárhova máshova. Én úgy látom, hogy ha idehaza többrétű kulturális programokkal támogatnánk meg egy budapesti látogatást, és emellé kapcsolódna még a jó kommunikáció is, akkor ez nagyot lendíthetne ezen a dolgon. Ahogy egy budapesti is lemegy például Szegedre a szegedi szabadtéri játékokra, a vidéki embert is fel lehetne „csábítani” hasonlóan célzott programokkal. Tudom, hogy ez egy hosszú folyamat, de valami hasonló lesz az irány.
Összességében, ha nem is olyan mértékben, mint a környező országokban, de itthon is meg fog erősödni a belföldi turizmus a főváros irányába.

B. A.: Ha létrejönne egy ilyen ideális helyzet, akkor ehhez tudnának alkalmazkodni a fővárosi szobaárak is?

K. B.: Muszáj lesz, ugyanis véleményem szerint a jobb időkre emlékeztető 85-90 százalékos telítettség, amikor az átlagárak elérték a prágait, sőt néhány esetben meg is haladták azt, még jó pár évig nem fog visszajönni.
Mi egylőre egy budapesti szállodát üzemeltetünk, amit egy sporteseménynek köszönhetően szinte teljesen megtöltöttünk augusztusban. Ezt a példát csak azért hoztam fel, mert úgy vélem, hogy a jövőben még intenzívebben kell majd az üzlet után menni. Édeskevés lesz csak feltenni magunkat a Bookingra vagy a szállás.hu-ra. Meg kell erősíteni sales oldalt, és új lendületet kell adni neki. Én azt látom, hogy ma nagyon sok fiatal választja ezt a pályát, ugyanakkor amikor kikerülnek az életbe, mégsem találják meg magukat ebben a világban.

"Hotel Pandémia"Az oktatásnak abban is partnernek kellene lennie, hogy megmutassa a diákoknak ennek a szakmának a szépségeit, mert akkor teljesen másként tudnának a dologhoz hozzáállni. Én egészen biztosan sokkal szorosabb kapcsolatot ápolnék az egyetemek, főiskolák és a szállodák munkaadói között, hogy a frissen végzett szakemberekből jó gyakornokokat csináljanak, akikből később jó munkaerő válhat. Ne az legyen, hogy amikor a hallgató végez, akkor csak áll a nagyvilágban, mert nem tud magával mit kezdeni és pályaelhagyóvá válik, aztán elmegy a banki szektorba, vagy a kereskedelem valamelyik más ágazatát választja. Szóval erősíteni és sokkal hatékonyabbá kell tenni az oktatás és a szállásadók közötti kommunikációt, mert rengeteg friss munkaerőre van szüksége ennek az iparágnak. Nálunk egyébként pont ezért nagyon sok fiatal dolgozik.

B. A.: A pandémia után véleményed szerint a másként gondolkodás valamilyen szinten meg fog maradni az emberek fejében, vagy ha jön a mindent megoldó vakcina, akkor minden visszatér a régi kerékvágásba?

K. B.: Én azt gondolom, hogy nem lesz visszarendeződés, mert egyfelől az emberek már tudni fogják, hogy gazdaságilag jobban megéri itthon elkölteni a pénzüket. Ha megnézzük a SZÉP kártyák költéseit, akkor azt látjuk, hogy évről évre nagyobb az elköltött összeg. Másfelől, ha összevetjük egy olaszországi vagy egy horvátországi üdülés költségeit a magyar kínálattal, akkor azt látjuk, hogy mind a két külföldi országban valamilyen kompromisszumot kell hozni a minőség tekintetében, arról nem beszélve, hogy oda el kell autózni és vissza. Ugyanezért a pénzért idehaza minőségi szállást kapunk, minőségi vendéglátással, mert ezek óriásit fejlődtek az elmúlt időben. És most ne csak a Balatonra gondoljunk, hanem Hajdúszoboszlóra, Szeged és környékére, vagy akár Tokajra is, de bármilyen égtájat fel tudok sorolni.
"Hotel Pandémia"Nyilván amikor megoldódik ez a helyzet, akkor lesz egy nagy boom, és mindenki menni fog megint, de már most nagyon sokan rájöttek arra, hogy sok esetben itthon sokkal jobb minőséget kapnak, mint külföldön.
A városlátogató turizmus is ugyanúgy fog folytatódni, mint korábban, de minden bizonnyal drágábban, hiszen az utazási költségek emelkedni fognak.

B. A.: És a szálláshelyek árai hogyan fognak alakulni véleményed szerint?

K. B.: Szerintem vissza fogunk lépni egy egészséges szállodai telítettségre. Ha az átlagárat nem rontjuk el, és nem megyünk bele egy negatív árspirálba, akkor én azt gondolom, hogy 65-70 százalékos telítettséggel lehet majd számolni, illetve én ezzel számolok a városi szállodák esetében. Ez több szempontból is jó lehet: egyfelől felújítás, amortizáció szempontjából, másfelől a tekintetben is, hogy a személyzet nem fárad el annyira, ami a szezonvégi kedvetlenséggel is párosulhat, aminek pedig a vendég látja a kárát, és persze mi üzemeltetők is.

B. A.: Szerinted a belföldi turizmus térnyerésével a szezon is kitolható?

K. B.: A saját példánkat nézve azt látom, hogy most ez nagyon jó időszak, és egyértelműen kitolódik a szezon. Nyilván az időjárás jelentős befolyásoló tényező, de nem elég csak ebben bízni, vagy erre fogni mindent. Sok olyan város van, például Balatonfüred, ahol nagyon sokat tesznek azért, hogy elnyúló legyen az idény.

B. A.: Hogyan látod, a pandémiás helyzet hoz majd egyfajta piaci átrendeződést is?

"Hotel Pandémia"K. B.: Én azt gondolom, hogy nem. A banki hitelezés jelentősen megváltozott, ma elég biztonságos hitelek vannak a piacon, és általánosságban nincsenek túlhitelezett házak. Nyilván a vírushelyzet okozta válságnak lesznek vesztesei – már most tudok olyan budapesti szállodáról, amiből irodaház lesz –, de nem lesz olyan mérvű és olyan mennyiségű felszámolás, mint a 2008-ban vagy 2009-ben. A piac viszont mindenképpen fel fog frissülni.

B. A.: Mit hoz ez a megtisztulás véleményed szerint?

K. B.: Mások leszenek az értékrendek, ha nem megyünk bele a már korábban említett negatív árspirálba, és nem félelemből kezdünk el értékesíteni, továbbá a belföldi turizmus fogalma és külföldi turizmus fogalma – amivel én nagyon sokat foglalkozom – között megtalálják az egyensúlyt, akkor azért a belföldnek lesz egy ereje. Ma elmondhatjuk, hogy a jelenlegi helyzetben a vidéki turizmus mentette meg az ágazatot. Budapest helyzete kérdéses, hiszen ide egyfelől az olcsó repülőjegyáraknak köszönhetően özönlöttek a külföldi turisták, akiknek egy jelentős része bulizni jött a rendkívül jó ár-érték arány miatt. Szóval itt erősen el kell gondolkozni, hogy ebben a helyzetben merre menjenek tovább a fejlesztési irányok.

B. A.: Egyébként a fővárosi sokszobás hotelek rentábilisak lesznek?

"Hotel Pandémia"K. B.: Ez egy nagyon nehéz kérdés. Az árakkal is piszok óvatosan kell bánnunk, hiszen a sokszor felhozott negatív árspirálba már beleestünk egyszer. Az értékesítőknek azt kell megtanulniuk, hogy csak úgy lehet akciózni, ha teljesen képben vannak a szálloda gazdálkodását illetően, és pontosan tudják, hogy egy bizonyos feltöltöttség mellett mekkora szobaárral lehet vagy kell számolniuk. Ezt sok esetben elnagyolják. Az értékesítő a számok ismeretében pontosan tudni fogja, hogy meddig mehet le az árral, és nem alakul ki egy olyan visszás versenyhelyzet, aminek a következményei, ha nem is visszafordíthatatlanok, de négy-öt évre visszavetik a szállodapiacon elért pozíciót.

B. A.: Ha egy végszót kellene mondanod, amiben van egy kis jövőkép is, általánosságban mit mondanál?

"Hotel Pandémia"K. B.: Azt gondolom, hogy amikor egy ilyen furcsa helyzet alakul ki a gazdaságban, akkor véleményem szerint fejleszteni kell. Az előremenekülés nagyon jó orvosság, nekem már kétszer bejött ez a módszer, és remélem, harmadszorra is beigazolódik ez a stratégia. Mi most a rendezvényes szegmensünket erősítjük, ehhez két új kolléga is csatlakozott. Ma úgy látom, hogy ha újból berobban a piac, akkor mi felkészülten várjuk ezt a réteget is, amivel nem titkoltan az a célunk, hogy még több vendéget tudjunk magunkénak.