Nagy Norbert, a KIA Motors Hungary Kft. Ügyvezetője, magazinunk első interjúalanyainak egyike volt. A vele készült korábbi cikkünkben a cégvezető portréján keresztül jól végig kísérhető volt a honi autóipar és kereskedelem fejlődése is. Ekkor már jól hallhatóan kimondhattuk, hogy az ágazat a forradalom küszöbén áll. Ma pedig már nap mint nap nemcsak tanúi vagyunk ennek a revolúciónak, hanem részesei is. Az iparági fejlődés azonban nemcsak a vadonatúj technológiákban ölt, illetve öltött testet, hanem egyfajta szemléletváltást is hozott magával az egyes gyártók vállalati struktúrájában. Tulajdonképpen ez utóbbi adott elsődleges apropót a következő beszélgetéshez is, ami aztán – ahogy ez már lenni szokott – jóval távolabbra mutatott.
Nagy Norbertet egy franciaországi egyetemi ösztöndíj sodorja közel az autóiparhoz. Több más cég mellett megpályáz egy gyakornoki állást a Peugeot-nál is, ahová később felvételt nyer. A közeg és a munka sokszínűsége azonnal magába szippantja. Ennek köszönhetően hazatérve is megmarad az oroszlános márkánál, és a honi vezérképviseletnél helyezkedik el. Néhány évvel később vált, de megmarad az autókereskedelemben, és a Nissannál folytatja a pályáját. A japán márka után egy szinttel feljebb lépve a KIA Motors ügyvezető igazgatója lesz.
A dél-koreai kistigrisek még csak ekkortájt kezdik kiengedni a karmaikat, így vagy ezért a KIA-nak is szembe kell néznie az európai piacralépés minden ódiumával. A márkának tehát nemcsak a reputációját kell kiépítenie, hanem azzal is foglalkoznia kell, hogy hatékonyan integrálódjon az európai vállalati és vásárlói kultúrába. Ezt követően évtizedes fejlődés szemtanúi lehetünk nemcsak Európában, hanem Magyarországon is, ami 2021-re nemcsak a márka sikerét és megbecsültségét hozza el, hanem a távol-keleti vállalati kultúra reneszánszát is.
Barna András (B.A.).: A felvezetőmben jeleztem, hogy a KIA esetében egyfajta lépésváltásnak lehetünk tanúi, hiszen a márka hosszú évek után, saját árnyékát átlépve változtat a tradicionális távol-keleti vállalatirányítási kultúráján. Megszünteti a „dupla” ügyvezetést és egy kézbe elnöki pozícióba adja a döntéshozást. Miért szakított a KIA ezzel a modellel?
Nagy Norbert (N.N).: A jobb átláthatóság kedvéért érdemes egy kicsit távolabbról kezdeni. A KIA szervezeti felépítése úgy néz ki, hogy az anyacég alatt a világon több helyen működnek a regionális központok, ez esetünkben a KIA Europe, mi alájuk tartozunk. Ők felelnek az adott régióban a gyártásért és a disztribúcióért. Ez utóbbi az országokban kétféleképpen működhet: egyfelől leányvállalati formában, másfelől disztribútori rendszerben.
A KIA Hungary Kft. az európai központ leányvállalata, ahol eddig a tradicionális ázsiai vállalatvezetési rendszert képviselte a szervezet, ennek köszönhetően nálunk mindig volt egy delegált koreai vezető is, elnök-ügyvezetői státuszban.
A struktúraváltás nagyjából két évvel ezelőtt kezdődött el azzal, amikor a KIA Motors Europe operatív vezetője (COO), leköszönve a posztjáról, visszakerült a helyi egység – jelen esetben Anglia – elnöki pozíciójába. Ez volt a vállalat életében az első és egyetlen példa arra, hogy ezt a pozíciót nem koreai vezető töltötte be. Ezután némi hatásszünet következett, majd Angliát követően jött Svédország, majd ez év január elsejétől újabb két országnál – Franciaországnál és Magyarországnál – változtattak ily módon a szervezeti felépítésen. Ez az átalakulás része annak a hosszú távú stratégiának, amit a KIA kitűzött maga elé. Ahhoz, hogy a KIA az eddiginél is relevánsabb szerepet töltsön be a világ autóiparában, annak egy nagyon fontos feltétele, hogy a felelősségvállalásban előretolják azokat a helyi vezetőket, akik eddig is szerepet vállaltak az egyes leányvállalatok irányításában. (…)
(Ezt a cikkünket teljes terejedelmében elolvashatja a MiFérfiak Magazin nyári számában.
Magazinunkat megvásárolhatja az Inmedio és Relay hálózatában, valamint az OMV, a MOL, a SHELL és a LUKOIL kiemelt töltőállomásain.)
